Az Ismerős Arcok magyar nemzetirock-együttes. 1999. október 23-án alakult meg az Udvari Bolondok és a $texas együttes tagjaiból. Első időkben rhythm and bluest játszottak. Egy erdélyi út következményeként változott meg a szövegviláguk és témaválasztásuk, mely nagyrészt a magyar emberek és a nemzet sorsával, a trianoni döntés igazságtalanságával foglalkozik. Zenéjükben a népi elemek, népdalfeldolgozások mellett előfordulnak hard rock, heavy metal stílusú alkotások, illetve Éberálom című lemezükön több szám is erősen dzsesszes beütésű. Az együttesre nagy hatással van a magyar népzene mellett az irodalom is. „Szívesen olvasgattam Wass Albert-könyveket, az ő emlékének és munkásságának próbáltunk valamiféle mementót állítani” – nyilatkozta Nyerges Attila egy interjúban.

Rendszeres meghívottai rangos hazai kluboknak, fesztiváloknak. Évente 100-120 élő koncertet adnak, ezek között 3-4 jótékonysági céllal kerül megrendezésre. Gyakran zenélnek határon túli magyaroknak is Erdélyben, Felvidéken, vagy Délvidéken egyaránt. 2010-ben a tengerentúlon - Torontóban és New Yorkban szerepeltek az ottani magyar közösségek meghívására, majd 2011-ben Svédországban adtak nagysikerű koncertet. Az Ismerős Arcok alapvetően rockzenekar, de saját szerzeményeik mellett népzenei elemeket is feldolgoznak műveikben.

A Kaláka együttessel közel ezerkétszáz dalt írtak, több mint hétezer koncertet adtak, másfél millió kilométert utaztak. Felléptek kórházban, óvodában, gyári ebédlőben, kilátóban, nővérszálláson, templomban, börtönben, sétahajón, határállomáson, állatkertben, úszómedencében, hőerőműben, a Magyar Tudományos Akadémián és vidéki kocsmában egyaránt. Gyerekműsoraik, megzenésített verseik messze földön híresek, nem csak a Kárpát-medencében, de Európa-szerte is.

Ha magyar népzenéről illetve világzenéről van szó, Herczku Ágnes megkerülhetetlen személyisége a műfajnak, holott azon előadók közé tartozik akik „civilként“ kerültek a színpadra: hét éves kora óta tanult zenét, majd jazz-balettet és néptáncot, mégsem készült hivatásos színpadi pályára. 1997-ben került a Honvéd Együttes tánckarába, itt kezdődött el a tánccal párhuzamosan, hivatásos énekesi pályafutása is. Hihetetlen affinitása a különböző műfajok iránt rendkívül gyorsan a magyar ethno-kortárs énekes mezőny csúcsára emelte. 1998-tól 8 évig a Fonó zenekar tagja, 2006-tól 2008 őszéig a Szalonna és bandája énekese. 2002-től a Magyar Állami Népi Együttes szólistája. Megszámlálhatatlan hazai és külföldi produkció és számtalan lemez fűződik a nevéhez. Az autentikus népdaléneklés mellet több, különböző műfaj zenészeivel dolgozott együtt, például: Vasvári Pállal, Nikola Parovval, Bornai Tiborral, Borbély Mihállyal, Herbie Mannel, Dj Palotaival, Juhász Gáborral.

Nikola Parovval, a Naplegenda című produkció megszületése óta (1999) folyamatosan dolgozik, jelenleg is a Nikola Parov Quartet énekese.

A Lux aeterna kamarakórus 2004 októberében alakult Révkomáromban azzal a céllal, hogy minél több gyülekezetbe eljutassuk énekszóban az evangéliumot. Mivel minden tag rendelkezik zenei ismeretekkel, nem volt nehéz megtalálnunk a közös hangot. Szakmai támogatást Süll Kinga egyházzenész nyújt számunkra, hogy ne csak szövegileg, de hangzásban is a megfelelő színvonalat tudjuk elérni.

Kezdetben a környező gyülekezetekben szolgáltunk, később eleget tettünk távolabbi gyülekezetek meghívásának is. Zenés áhitatokon, kórustalálkozókon, jótékonysági koncertek, fesztiválok keretén belül ellátogattunk számos településre az egész Felvidéken.

A kórus legemlékezetesebb szolgálatai közé tartozik, amikor 2009 októberében, a reformáció ünnepén a wittenbergi templomban énekelhettünk, valamint 2011-ben a drezdai Kirchentag programját színesíthettük.

Kiss Zoltán református lelkészcsaládba született a partiumi Érszentkirályon (Románia). Orgonatanulmányait Temesváron, Miskolcon, Debrecenben és Budapesten végezte. Tanárai közül Virágh Endre, Mátyus Gabriella, N. Molnár Viola és Karasszon Dezső voltak rá a legnagyobb hatással. Orgonaművész-tanári diplomáját a budapesti zeneakadémián szerezte Ruppert István tanítványaként. Az orgonaszak mellett párhuzamosan a Zeneakadémia egyházzene szakát is elvégezte, ahol Dobszay László és Szendrei Janka voltak tanárai. Mesterkurzusokon Németországban, Romániában és Magyarországon vett részt. Rendszeresen hangversenyezik Magyarországon Szlovákiában és Romániában. Jelenleg Nyíregyházán a Vikár Sándor Zeneiskola orgona és zongoratanára valamint az Evangélikus Nagytemplom orgonistája. Kiss Zoltán boldog családi életet él zenész feleségével Kissné Dr.Mogyorósi Pálmával és két gyermekükkel, Benedekkel és Annával, akik számára a zene már természetes lételem.

Az együttes 7 éve azzal a céllal alakult, hogy a zenén keresztül minél többekhez elvigye az örömhírt. Az önálló koncertek mellett leginkább zenés istentiszteleteket tartanak. A négy rezes hangszer minden templomban csodálatosan szólaltatja meg az ismert és talán kevésbé ismert énekeket, egyházi és nem egyházi műveket. Az együttes fontosnak tartja a határon túli gyülekezeti szolgálatokat, így jutottak el már több alaklommal is felvidéki, erdélyi és délvidéki gyülekezetekbe.

A Tabulatúra Régizene-együttes sajátos arculata, fő feladatköre a középkortól a XVIII. századig terjedő időszak zenei emlékeinek hiteles megszólaltatása, zenetörténeti ismeretterjesztés, különös tekintettel a magyar hagyományokra és a nemzeti folklórkincs vonatkozásaira. A zenekar 2000-ben alakult, tagjai historikus hangszereken, korhű hangszerelésben játszanak.

Hangszerbemutatók, ismeretterjesztő előadások mellett a Rákóczi-, Balassi-, Tinódi-, valamint a Zsigmond-, Szent Erzsébet-, Hunyadi Mátyás- és Kálvin-év tiszteletére is emlékműsorokkal léptek fel, többek közt a Felvidéken is, ahol évente több alkalommal szerveznek koncerteket. A zenekar klubja 2004-től működik, ahol havonta egy alkalommal a régi korok zenéje és hangszerei elérhető közelségbe kerülhetnek mindenki számára. Négy megjelent nagylemezük van, számos régizenével kapcsolatos zenei tervezetben, filmben, múzeumi és egyéb kulturális projektben vettek és vesznek részt, műsoraik tematikája a középkori zenétől a reformkori hangszeres darabokig folyamatos.

A Kollégiumi Kántust 1739-ben alapította a Debreceni Református Kollégium zseniális matematika professzora, Maróthi György. Kezdetben a pestisjárvány idején létesített, négytagú temető-kvartett létezett csak, ez bővült 30 tagú fiú-vegyeskarrá. Maróthi svájci minták nyomán a többszólamú zsoltáréneklést kívánta meghonosítani az istentiszteleteken, de 29 évesen elvitte a korai halál. Így ez a terve nem valósult meg, de létrejött az első, azóta is folyamatosan működő magyar ifjúsági kórus, a Kántus, amely szervezetével és szellemével ma is hirdeti a Kollégium sok évszázados diákköztársaságát, amely a kollégiumi jelmondat: "Orando et laborando" - imádkozva és dolgozva - jegyében hitben és munkában edzett generációkat nevelt. 1954 óta vegyeskarként működik. Tagjainak száma évenként 50-60: gimnazisták és egyetemisták. A hazai gyülekezeti szolgálatok mellett több nemzetközi versenyen is kiemelkedő helyezést értek el. Külföldi útjaik során eljutottak 27 országba, többek között az USA-ba, Kanadába, Skóciába, a skandináv országokba, Japánba, Dél-Koreába és Tajvanra; a ’90-es évektől Erdély, Felvidék és Kárpát-Ukrajna magyar gyülekezeteibe is. CD és DVD felvételeik jelentek meg. Magyar zeneszerzők - Bárdos Lajos, Gárdonyi Zoltán és Zsolt, Vass Lajos, Szokolay Sándor, Vajda János és mások - számos művet írtak a kórusnak. Repertoárjuk kiterjed a régi korok és napjaink egyházi és világi műveire. Legrangosabb kitüntetéseik: Magyar Örökség díj – 1997, Debrecen város Pro Urbe díja – 2003. A Kántus vezetősége: Berkesi Sándor – vezető karnagy, Marczi Ernő – szervező karnagy.

Énekkarunk, mint kassai magyar reformátusok kórusa, a jelenlegi felállásban 2003-tól működik. Tagjait a zene szeretete és az együtt éneklés öröme kovácsolta igazi közösséggé. Az éneklés imádság. Az éneklés közös Istennel.

Kórusunk karnagya Kovácsné Palcsó Edit, aki az eddigi, és remélhetőleg jövőbeli sikereink kovácsa.

Repertoárunkban elsősorban a magyar református egyházzenei hagyományt igyekszünk ápolni. Négyszólamú zsoltár- és dicséretfeldolgozásokon kívül, lehetőségeink szerint a klasszikus zeneirodalom nagyjainak műveiből is merítünk. Így Claude Goudimel zsoltárfeldolgozásai mellett J.S Bach, M. Haydn, Kodály, Bartók és más zeneszerzők műveit is. Nagyon szívesen énekeljük Berkesi Sándor, Gárdonyi Zoltán és mások műveit.